Röpgondolatok

A Röpgondolatok című összeállításban rövid, de reményeim szerint hasznos és tartalmas gondolataimból szeretnék egy színes csokrot átadni a Kedves Olvasónak. Ez a csokor még eléggé soványka, de szeretném még bővíteni, minél gazdagabbá, színesebbé tenni.
Ezek a a kis röpgondolatok mind én szerzői termékeim. Szabadon terjeszthetők, de kérem a szerző nevének feltüntetését. 

Szia, Zolikám!

– Csókolom! – köszöntem a szomszéd néninek tízéves koromban.
– Szia, Zolikám! – köszönt vissza, és akkor ez így volt természetes, hiszen gyermek voltam.

– Csókolom! – köszöntem ugyanannak a szomszéd néninek húszéves koromban.
– Szia, Zolikám! – köszönt vissza, és ez nagyon bosszantott, hiszen igazán észrevehette volna, hogy már nem vagyok gyermek!

– Csókolom! – köszöntem ugyanannak a szomszéd néninek negyvenéves koromban.
– Szia, Zolikám! – köszönt vissza, és én éreztem, hogy itt most OTTHON vagyok.

A tanár tudásának értéke

Meggyőződésem, hogy ha tanárként húsz egységnyi tudásomból tíz egységnyit tudok átadni, az éppen kétszer annyit ér, mint ha száz egységnyi tudásomból öt egységnyit tudok átadni.