A MEDIÁCIÓ
jelentése és előnyei
A mediátori tevékenységről, a mediációról – hivatalos jogi elnevezéssel: közvetítői eljárásról – beszélve először két kérdést érdemes megválaszolnunk: „Mi az a mediáció?” és „Miért jó a mediáció?”
A mediáció jelentése
A mediáció gyakorlatilag egy olyan folyamat, amelyben a mediátor, mint pártatlan szakember segít az őt együttesen és önkéntesen felkérő feleknek abban, hogy a köztük fennálló vitát, konfliktust közös megállapodással rendezzék. A mediátor egy komoly jogi keretek között megtartott eljáráson vezeti végig a feleket, amelyben szakmai és még inkább emberi kompetenciának alkalmazásával támogatja őket álláspontjuk kifejtésében, a másik fél álláspontjának megértésében, feszültségeik és személyes ellentéteik feloldásában, valamint a minden fél számára kielégítő, „nyer-nyer” eredményű megoldás kidolgozásában, végül pedig a megállapodás írásbeli rögzítésében.
A közvetítői eljárásról szóló 2002. évi LV. törvény a mediáció, közvetítői eljárás fogalmát, lényegét, hatókörét a törvény alábbi rendelkezéseiben határozza meg:
„1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári és közigazgatási jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.”
„2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző vagy bírósági, illetve hatósági eljárás befejezését elősegítő, egyeztető, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozásának elősegítése.”
„3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.”
A törvényben szereplő „közvetítés” szó helyett a klasszikus latin „mediáció” szót a tevékenység egyértelműen azonosítható megnevezése érdekében alkalmazzuk, elkülönítve más (pl. társ-, ingatlan- vagy pénzügyi) közvetítői tevékenységektől.
A mediáció hasznossága
Életünk, emberi kapcsolataink és közösségeink elkerülhetetlen velejárói a konfliktusok. Ezek többsége mindennapos apróság, amelyek vagy szót sem érdemelnek, vagy néhány szóval, mondattal lerendezhetők. Sajnos azonban vannak súlyos konfliktusok is, amelyek vagy önmagukban súlyosak, vagy más konfliktusokkal együtt erősödnek meg. Az pedig nagyon fontos kérdés, hogy az ilyen súlyos (akár szubjektíven súlyosnak megélt) konfliktust sikerül-e jól kezelni, megnyugtatóan lezárni. A rosszul kezelt konfliktusok tönkre teszik az emberi kapcsolatokat, közösségeket, betegségeket idézhetnek elő, sőt, akár súlyos bűncselekményekhez is vezethetnek.
A mediáció ősidők óta a viták, konfliktusok kulturált rendezésének jól bevált módja. Évszázadokon át háttérbe szorította ugyan a közhatalmi igazságszolgáltatás, de korunkban ismét egyre nagyobb jogi, társadalmi szerepet, ismertséget és elismertséget kap – nem konkurenciájaként, hanem támogatójaként, kiegészítőjeként, tehermentesítőjeként a bírói, közhatalmi igazságszolgáltatásnak.
Azonban a mediáció nem csupán egy alternatív igazságszolgáltatás: sokkal több és hasznosabb!
A mediációnak köszönhetően nagyon komoly, látványos eredmények érhetők el: életek, családok gyógyulása, munkahelyek, közösségek, üzleti kapcsolatok megmentése, helyreállása, és a sort még hosszan folytathatnám.
A mediátor „szakma” valóban halad a korral, tudományos támogatottságának és képzési rendszerének köszönhetően folyamatosan fejlődik; együtt él, változik az emberekkel, a társadalommal, és képes választ adni az új idők új kihívásaira.
A mediáció előnyei
A mediáció előnyeit nagyon hosszan sorolhatnám. Itt most csak az általam szubjektíven legfontosabbnak talált előnyöket említem meg.
Az emberi kapcsolatok megóvása, helyreállítása
A mediáció képes megvédeni az emberi kapcsolatokat a konfliktusok káros hatásaitól, következményeitől, sőt, a már megromlott kapcsolatos helyreállítására is alkalmas – véleményem szerint ez a mediáció legfontosabb előnye, hozzáadott értéke (ezt már említettem, de olyan fontos, hogy nem lehet eléggé hangsúlyozni).
Egyenrangú felek, pártatlan mediátor
A mediációs eljárásban nincs „alperes” és „felperes”, sőt, a felek egyenrangúak akkor is, ha az életben nem. Egy aszimmetrikus – pl. szülő-gyermek, főnök-beosztott, leuraló-leuralt – kapcsolat esetében a mediátor fontos feladata, hogy a gyengébb fél álláspontja, érdeke, szándéka is érvényre juthasson (ezek szakszerű mediátori munka nélkül valószínűleg rejtve maradnának még egy bírósági eljárásban is).
Bizalmasság, zártkörűség, titoktartási kötelezettség
A mediációs eljárás nem nyilvános, ráadásul a mediátort és a feleket is titoktartási kötelezettség köti az eljárás során elhangzottakkal kapcsolatban. Míg egy bírósági per során nyilvánosan „ki kell teregetni a szennyest” (ami például egy házassági bontóper vagy egy gyermek-elhelyezési per esetén igen kellemetlen lehet, akár súlyos károkat is okozhat az érintettek kapcsolata és lelki világa számára), addig a mediációs eljárást teljes diszkréció mellett folytatják le.
Minden fél részére kielégítő, nyer-nyer eredmény
A mediáció segítéségével a felek olyan megoldást tudnak kialakítani, amely mindnyájuk számára előnyös; tehát nincs vesztes fél, mint a „természetes” konfliktusrendezési módszereknél (pl. leuralás, verekedés) és a bírósági eljárásoknál.
Önkéntes teljesítés, különösen kedvező arányban
A mediációs megállapodásokat a tapasztalatok szerint a felek 90% körüli (tehát a bírósági, hatósági döntéseknél lényegesen magasabb) arányban, önkéntesen teljesítik.